Subscribe via RSS

Üdvözöljük a Somosi Fogadó weboldalán!

Kereskedelmi szálláshely és étterem,
Szálláslehetőség, erdei iskola!

Várjuk egyéni, családi, csoportos kedves vendégeinket!
Házias ízekkel, menüs és a'la carte étkezési lehetőséggel!
Családi és céges rendezvények lebonyolítását is vállaljuk!

Harmadik túra ajánlatunk

Karancs hegyi kilátó -Margit kápolna

Hossz: 1Km
A kirándulás időtartama: 3-3.5 óra
Távolság a Somosi fogadótól : 8-10 km
Karancshegy és Karanchegyi kilátó
A vulkáni eredetű Karancs és Medves tájvédelmi körzet területén található Keleti oldalon a Karancs,
a "palóc Olimposz".
A 729 méter magas középső csúcson található a 22méter magas kilátó.
Aa magyar-szlovák határtól néhány méternyire lévő kilátóról elénk táruló körpanoráma.
Jó időjárási viszonyok közt innen látható a Magas-Tátra, a Mátra, és a Börzsöny is.

karancs_kilato.jpg

karancs_kilato_2.jpg

karancs_kilato_3.jpg

Margit kápolna

A Karancs-nyeregtől 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a Margit-kápolnát. A kápolna valószínűleg a XIV. sz.-ban épült, a vesztes Muhi csata után a környék erdeiben menedéket találó IV Béla leánya, Szent Margit tiszteletére. A hányatott sorsú, többször is nagyon megrongálódott épületet a lelkes karancsaljai, karancslapujtői és környékbeli hívek 1991-ben szépen helyreállították, az egri érsek felszentelte, és azóta évente ismét több búcsút tartanak a szabadon látogatható kápolnában. A kápolnától néhány méterre van egy "remetekunyhó" is, melyben időszakonként élt egy-egy remete, legutoljára az 1930-as években Tarász Ferenc.
A Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, Boldogasszonynak szentelt kápolna eredeti, román stílusra utaló falmaradványainak kövei ma is láthatók.

margitkapolna.jpg

A Karancshoz tartozó Kápolnahegy kis fennsíkján, nem messze a Karancs-nyeregtől a bronzkorban megerősített telep állt, ezt bizonyítják a szórványos felszíni leletek és a hegy peremén megfigyelhető földsáncok. Kis fennsíkjára építették, feltehetően a XIII. században a román stílusú kápolnát, mely a középkorban Szent Margit tiszteletére volt szentelve. Dr. Dornyai Béla ásatásakor előkerült legkorábbi pénzleletek IV. Béla korából való. A környéken eltejedt monda szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve a hegy lábánál pihent meg, s erre emlékezve leánya, Margit a csúcsra kápolnát építtetett.

 

margitkapolna_4.jpg

A monda másik változata: IV. Béla király a tatárok elől menekülvén a Karancs hegyen húzta meg magát kis seregével, s fogadalmat tett, hogy amennyiben megmenekül, egy szép templomot fog a hegyen emelni. Amikor a tatárok kivonultak az országból, neki is kezdett a templom építésének, de nem arra a csúcsra akarta építtetni, ahol most van, hanem a középsőre, a legmagasabbra, amelyen jelenleg a kilátó is található. De amit a kőművesek nappal megépítettek, azt az angyalok éjjel mindig áthordták a másik csúcsra. A király végül is belenyugodott és itt építette fel a templomot. Arról is szól a monda, hogy Szent László a Karancsról ugratott a Szentkúti forrás sziklájára, amelyen a ló patkója látszik és amelyikből a forrás buzog. A Karancs híres búcsújáró hely volt ebben az időben, a XVIII. században remete is lakott a romok mellett.

margitkapolna_3.jpg

A középkori építmény pusztulásáról nincs adatunk. 1927-ben hozzáépítették az É-D-i irányú hajót és szentélyt. A kápolnát 1950-ben leszerelték, a XIX. századi oltárkép dr. Karda József közlése szerint Pannonhalmára került. Kis faharanglábakon álló harangját az aggteleki templomnak ajándékozták.
 
A II. világháború utáni években - funkcióját vesztve - a kápolna ismét nagyon megrongálódott, s műemlék jellegű kápolnaromként tartották nyilván. Azonban a Karancs-völgyi községek lelkes hívői az 1990-es évek elején szépen helyreállították. Az egri érsek szentelte fel, és azóta évente több búcsút is tartanak a Boldogasszony-kápolnában.

margitkapolna_2.jpg

Rendkívüli történelmi és vallási emlék a Karancshegyi Szt. (Boldog) Margit - kápolna , melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolna-hegy a bronzkorban erődítményként szolgált. A hagyományok szerint a kápolnát IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől. A kápolna búcsújáró hely volt és remete is lakott itt. Mocsáry Antal 1826-ban írta: "- puszta omladék ez már most".

margitkapolna_5.jpg

A kápolna közelében lévő remetelak "két kis szobácskából, konyhából és egyébből állott", Mocsáry ismerte az ott lakó remetét is. A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs Kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából. A július 1-jei felszentelés alkalmával Dr. Beér Miklós váci megyéspüspök úr ígéretet tett arra, hogy 2008. július első vasárnapján szent misét celebrál a Karancs-vidéki és Salgótarján Környéki Keresztények Találkozóján. Augusztus 14-én este 19 órától 15-én hajnalig, Nagyboldogasszony Ünnepe alkalmából virrasztáson vehetnek részt.  Karácsony első és második napján hagyományos összejövetelnek lesz a színhelye a kápolna varázslatos környezete.

remete_lak_1.jpg

remete_lak_2.jpg

Trianon emlékmű
A mementó a szlovák határhoz közeli Karancs-kápolna mellett áll.
Trianon emlékművet avattak a Karancs-völgyi települések a szlovák határon lévő Karancs-kápolna szomszédságában vasárnap. A remetebarlang fölé emelt, a hármashalmot,
Trianon-keresztet és az elszakított országrészeket szimbolizáló alkotást Beer Mikós, Váci püspök szentelte fel.

trianoni_emlekmu_karancs_hegy.jpg

A Palóc Olümposzként emlegetett Karancs-hegyre zarándokként érkezett váci püspök a beszédében annak a katolikus egyház által indított akcióra hívta fel a figyelmet, hogy aki teheti, támogasson egy-egy szegény családot. Majd a püspök imát mondott a Trianon emlékműnél és megszentelte azt.Közölte továbbá, hogy az emlékmű tetején lévő kereszt mását tavaly a szlovákiai Ipolynyéken szentelte fel.
Deák János, az emlékművet ingyenesen készítő építőipari vállalkozó a Független Hírügynökségnek elmondta: Karancslapujtő, Karancskeszi, Karancsalja és Somoskőújfalu önkormányzata közmunkásokkal is segítette az építkezést, amelyen mintegy negyvenen dolgoztak, többen a szomszédos,
szlovákiai Csákányházáról is részt vettek a munkálatokban.

Content

Elérhetőség:

3121 Somoskőújfalu
Somosi út 188.
Tel.: +36-70/348-3072

[|]

Útvonalterv

Somosi Fogadó - ©2008-2012 - somosifogado.hu

3121 Somoskőújfalu, Somosi út 188.
Tel.: +36-70/348-3072 | E-mail: [|]

Minden jog fenntartva: Csordás János v3.0 [||||] | XHTML / CSS | mail