Subscribe via RSS

Üdvözöljük a Somosi Fogadó weboldalán!

Kereskedelmi szálláshely és étterem,
Szálláslehetőség, erdei iskola!

Várjuk egyéni, családi, csoportos kedves vendégeinket!
Házias ízekkel, menüs és a'la carte étkezési lehetőséggel!
Családi és céges rendezvények lebonyolítását is vállaljuk!

Hetedik túra ajánlatunk

Medves fennsík:


Hossz: 4.5Km
A kirándulás időtartama: 2-2.5 óra
Távolság a Somosi fogadótól : 5 km
 
Amilyen változatos a terület felszínformákkal tagolt arculata, olyan gazdag és változatos itt az ember tájalakító tevékenysége is, amit leginkább a területhasznosítás változása tükröz. A mintegy 22 km2-nyi mintaterület határain belül nincs olyan hely, amelyet ne ért volna az elmúlt évszázadok alatt rendszeres vagy ismétlődő antropogén hatás.
A korai időszak társadalmának a természetre gyakorolt hatását a rendelkezésre álló szűkös adatok alapján csak nagy vonalakban lehet rekonstruálni. A vizsgált térségben már i.e. 2500 körül éltek állattenyésztő népek (bádeni-kultúra), akik életmódjuk miatt gyakran kényszerültek helyváltoztatásra (DORNYAI B., 1926).

medves_fensik2.jpg

A rézkor utolsó szakaszában egy a vucedoli-kultúra körébe tartozó népcsoport szállta meg a termékeny völgyeket, és a bádeni-kultúra kicsiny létszámú csoportját a magasabb, erdőségekkel borított területekre szorította. A feltárt egykori település lakói az "őserdőkkel" benőtt hegyvidék földrajzi adottságaihoz alkalmazkodva a gyűjtögetés mellett, főleg szarvasvadászatból és kis állatok tenyésztéséből éltek. (BELITZKY J.,1973)

medves_fensik3.jpg

medves_fensik4.jpg

Az i.e. 750 táján kezdődő vaskor népei közül az állattenyésztéssel (főleg ló) foglalkozó szkíták közel 300 évig voltak a terület urai. Őket követték a kelták (i.e. 250), akik meghonosították az állati igaerővel végzett földművelést. Fejlett kereskedelmük volt, ők alakították ki a Zagyva és a Tarján patak völgyén át északra, Fülekre vezető, ma is használt 21-es út nyomvonalát. Ez az É-D-i irányú völgy mindig is energikus tájhatárnak számított a Karancs és a Medves között, ami sokáig mentesítette a fennsíkot mindennemű bolygatástól. A magyarok honfoglalása a térségben 899 körül zajlott. A letelepedők elsősorban a gyepüvonal védelmét biztosították. Kezdetben a földrajzi felszínformákhoz és a növénytakaróhoz való alkalmazkodás, azok katonai és mezőgazdasági hasznosítása jellemző. Miközben a korábban főleg pásztorkodással foglalkozó magyarok áttértek a földművelésre, az itt élő szlávok fokozatosan asszimilálódtak a magyarságba. Művelhető területhez az itteni - főleg cseres tölgyes - erdőségek kiirtásával jutottak(Faszén égetés). A főleg dombsági tájtípusba tartozó területsávoknak leginkább a patakparti, kevésbé tagolt, könnyebben megközelíthető részei állottak kisebb-nagyobb foltokban társadalmi hatás alatt, ami részben az erdőirtás nyomán kialakult földművelésben, részben pedig a vadászati tevékenységben nyilvánult meg (SOMOGYI S., 1996).

medves_fensik.jpg

Content

Elérhetőség:

3121 Somoskőújfalu
Somosi út 188.
Tel.: +36-70/348-3072

[|]

Útvonalterv

Somosi Fogadó - ©2008-2012 - somosifogado.hu

3121 Somoskőújfalu, Somosi út 188.
Tel.: +36-70/348-3072 | E-mail: [|]

Minden jog fenntartva: Csordás János v3.0 [||||] | XHTML / CSS | mail